Szükségét szenvedve

 

Előzmények

A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetében évtizedes múltra tekintenek vissza azok a kutatási-fejlesztési projektek, amelyek különböző aspektusból társadalmunk, s azon belül térségünk oktatásának problémáit vizsgálták. Ezek közül a legfontosabbak:

  • Hátrányos helyzetű fiatalok tanulási nehézségei miskolci iskolákban (2003).
  • Az együttműködés kényszere. A Térségi Integrált Szakképzési Központok jelene és jövője (2009). Intézeti kutatócsoportunk kiterjedt vizsgálat tárgyává tette a Miskolci Térségi Integrált Szakképzési Központ első két esztendei működésének tapasztalatait. Kutatásunk nemcsak a MITISZK-re vonatkozóan járt tanulságos eredményekkel, hanem új adatokkal és szempontokkal hozzájárult a szakképzési reform eddigi egyik utolsó nagy kísérletének általános mérlegeléséhez is.
  • A pálcától a szép szóig. Jutalmazás és büntetés az elmúlt 150 év nevelésében (2008-2011). Az iskolai fegyelmezés problémaköréhez kapcsolódóan kiemelt figyelmet szentelünk a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai és családi nevelésekor alkalmazott jutalmazó-büntető módszerek és attitűdök vizsgálatának.
  • Tapasztalatok a gyermekbántalmazásról, avagy az agresszió láncreakciója (2007-2009)

2012-ben ötödik alkalommal rendeztük meg éves országos tudományos–szakmai konferenciánkat. A Miskolci Taní-tani Konferenciákkal közös fórumot kívánunk megteremteni az eszmecserére a neveléstudományi, pedagógiai kutatók, valamint az iskolákban dolgozó, szakmai kérdések iránt behatóan érdeklődő pedagógusok számára. Mindegyik konferenciát valamilyen fajsúlyos aktuális kérdés köré szervezzük, s plenáris előadóinkat, valamint több szekció előadó résztvevőit is e kiemelt probléma tárgyalására kérjük. Legutóbbi konferenciánk a Pedagógia és társadalmi felelősségvállalás címet viselte.

Most folyó kutatásunk

Szükségét szenvedve. Pedagógusok szakmai hiányérzetei és hiányosságai a depressziós térségekben. (OTKA-pályázat, elbírálás alatt).

Kutatócsoportunk azt szeretné megvizsgálni, hogy milyen szakmai hiányosságok és hiányérzetek mutatkoznak a hátrányos helyzetű gyermekekkel tömegesen találkozó iskolákban. Alapvető kérdésnek tartjuk azt, hogy a jól működő, nagyon hasonló vagy teljesen azonos problémákkal hatékonyan megküzdő tanári munkaközösségekhez képest milyen tényezők milyen mértékben hiányoznak az „átlagos” és a gyengén teljesítő, rossz hírű, adott esetben botrányoktól is hangos intézmények életéből.

Abból indulunk ki, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek sokaságával találkozó pedagógusok szakmai felkészültsége és elhivatottsága semmivel sem rosszabb vagy jobb, mint a kevésbé nehéz helyzetű településeken, iskolákban dolgozó társaiké. Tevékenységüket egyforma szakmai és szakmán kívüli tényezők jellemzik. Pusztán két pontban tér el jelentősen a helyzetük. Egyrészt „átlagos teljesítmény” esetén sokkal rosszabb megítélés alá esik munkájuk, s saját maguk számára is nyilvánvalóbb az „átlagos eredmény” csekélysége. Másrészt pedig ennek köszönhetően, valamint az állandó és éles konfliktusok nyomán is valószínűleg gyakoribbak az ilyen pedagógusok esetében a szorongással, kudarckerüléssel összefüggő pszichés tünetek, amelyek a beletörődés és az elégedetlenség sajátos elegyét erősítik megnyilvánulásaikban.

Mindezért előzetesen négy fő területet különítünk el vizsgálatainkhoz:

  • Külső szakmai követelményeknek való megfelelés kényszere
  • A reflexió és a szakmai kommunikáció hiánya
  • Normasértés, agresszió
  • Szorongás, kudarckerülés, kiégés