A HISZEM a HUCER-en

 
A HUCER a hazai oktatáskutatás egyre meghatározóbb jelentőségű éves seregszemléje, amelyet a hazai oktatáskutatók komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező tudományos egyesülete, a HERA szervez. A kétnapos, külföldi előadókat is felvonultató konferenciára ezúttal Szegeden került sor május 29-30-án. (...)
 
A rendezvényen a HISZEM munkacsoportját hárman képviselték.
Karlowits-Juhász Orchidea az érettségiző középiskolások számára kötelezően előírt, iskolán kívüli közösségi szolgálat iskolai megszervezésének lehetőségeiről, akadályairól beszélt. Most készülő doktori disszertációjából ízelítőt adó előadásában vizsgálat tárgyává tette a jezsuiták miskolci gyakorlatát: a Fényi Gyula Gimnáziumban immár évtizedes gyakorlata alakult ki a diákok szeretetszolgálati tevékenységének. Az előadó hangsúlyozta, a valószínűleg a törvényalkotót is megihlető jógyakorlat különösen tanulságos a kötelező szolgálat országos bevezetésének fázisában, hiszen számos módszertani akadály előzetes elhárítására ad lehetőséget.
K. Nagy Emese pedagógusképzésben résztvevő hallgatók a módszertani nyitottságának témakörében folytatott vizsgálatot. Az ELTÉ-n, illetve Miskolcon tanuló fejlesztő pedagógus, valamint tanárjelölt hallgatók kurzusain próbálta ki a KIP-módszertant, s ehhez kapcsolódóan mérte a hallgatók KIP-program által megkövetelt metodikai rugalmasságának mértékét. Kolléganőnk megállapította, hogy legnehezebben a levelező képzésben, a gyakorló pedagógusok között lehet elérni olyan gondolkodásbeli fejlődést, amely például a zárt végű kérdések nyitott végűekkel való feloldásához, vagy épp a csoportfeladatokon belüli egyéni differenciáláshoz szükséges. Talán nem meglepő, hogy a fejlesztő pedagógusok esetében lehet a legkönnyebben eredménnyel járni.
Ugrai János Hátránykompenzálás és tanárképzés címmel nyújtott vázlatos betekintést a miskolci tanárképzésnek a hh-, hhh-kérdéskörben végzett tantervi és szervezetfejlesztési tevékenységéről. Elmondta, hogy Miskolcon – külső és belső ösztönzők nyomására – kb. négy éve folyik olyan céltudatos munka, amelynek kifejezetten az a célja, hogy a tanárjelölt hallgatókat érzékenyítsük a súlyos szociokulturális feszültségekkel küzdő térségekben végzendő, eredményes iskolai munkára. A részben érzékenyítő programokból, részben pedig a pedagógiai kultúraváltás eszköztárának megismertetéséből álló kurzusokból álló munka azok számára is kiemelkedő lehetőségeket kínál, akik végül nem hhh-közegben, hanem épp fordítva, elit iskolában találnak maguknak feladatot. 
Hiszen a pedagógiai kultúraváltás nemcsak a hhh-közegben sürgető.