Hamarosan költözik a miskolci Szent Benedek Gimnázium és Szakképző Iskola, a Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola egyik korábbi épületét kapják bérbe, azt, ahol jelenleg a művészeti képzés folyik. Arról, hogy a bencések bérbe vehetik az épületet, a legutóbbi ülésén döntött a miskolci közgyűlés.
– A bencés gimnázium két éve vette fel védőszentje, azaz Szent Benedek nevét – mondta lapunknak az igazgató, Juhász-Nagyné Takács Mária. Székhelyük egyébként Pannonhalmán van, fenntartójuk a Magyar Bencés Kongregáció.
Van egy iskola Borsod megye egyik legszegényebb térségében, Hejőkeresztúron, ahová szeretnek járni a gyerekek. Cigányok is, nem cigányok is. Együtt játszanak az udvaron, közösen oldanak meg feladatokat, drukkolnak egymásért, amikor logikai versenyek zajlanak, stratégiai játékokban, dámában, sakkban, amőbában sorra nyerik az országos bajnokságokat.
A Taní-tani Online-on interjú olvasható Derdák Tiborral, a sajókazai Dr. Ámbédkár Iskola igazgatójával.
"Ez valóban egy gimnázium, mert mi úgy látjuk, hogy azokon a területeken, ahol nagy létszámban élnek olyan fiatalok, akik különben tengenek-lengenek, nincsenek az iskolarendszerben, ott szükség van valamiféle oktatási szolgáltatásra. Mi abban hiszünk, hogy ez az oktatási szolgáltatás kell, hogy tartalmazza az angol nyelvet, a helyesírást mindenképpen, a matematikát mindenképpen, tehát mindazt, amit az érettségi úgy is kér. Nem azt gondoljuk, hogy mindenkinek érettségizettnek kell lenni, vagy mindenkinek egyetemre kell menni, de azt kell tanítani, amit Magyarországon az érettségi mér egyedül hitelesen, mert a szakmunkásvizsgák nem alkotnak egy olyan egységes rendszert, mint az érettségi."
A Hír24-en interjú olvasható Derdák Tiborral, a sajókazai Dr. Ámbédkár Iskola igazgatójával.
"Biztos vagyok benne, hogy nem szűnik meg az állami támogatásunk. Egy olyan egyházügyi törvény lép érvénybe január 1-jétől, amely nem ismer más vallást, csak konzervatív kereszténységet és konzervatív zsidóságot. Magyarországon e szerint nincsenek hinduk, buddhisták, muzulmánok, jehovisták, adventisták, metodisták. Ez nyilvánvalóan nem marad így. A törvény a valódi egyházi tevékenységeket nem tudja kirekeszteni magából. Szerintem nem is akarja. Volt egy erősen reakciós klerikális igyekezet a szektáktól való megszabadulásra. Ez nem csak, hogy elérte, de túl is lőtt a célon. Nem hiszem, hogy a katolikus klérusnak félnivalója lenne a metodistáktól. Másfelől tudjuk, hogy mindenütt a világon a kisegyházak a társadalom részei. Magyarország nem akar kiiratkozni a civilizált világból."
A XI. Országos Neveléstudományi Konferencián Budapesten külön szimpóziumon mutatkozott be a HISZEM. A Pedagógiai kultúraváltás tantestületi szinten című szekcióban annak lehetőségeit boncolgattuk, hogy miként lehetséges a nehéz helyzetben lévő, a halmozottan hátrányos helyzetű diákok tömegeivel dolgozó iskolák munkáját megsegíteni, s a sikeres, modellértékű kezdeményezések eredményeit az ő viszonyaikra adaptálni.
Ádám Anetta egy 2011 tavaszán általunk lebonoylított műhelymunka tapasztalatait összegezte (ekkor a miskolc-vasgyári Bencés Gimnázium és Szakképző Iskola tantestülete a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola által megvalósított és sikerre vitt módszertani programcsomaggal ismerkedett meg). K. Nagy Emese, a hejőkeresztúri iskola igazgatója, a Miskolci Egyetem frissen kinevezett docense a hátuk mögött lévő, immár 10 adaptációs kísérleti program tapsztalatait gyűjtötte össze. Knausz Imre a HISZEM mesteriskoláinak működési alapelveit és jellemzőit elemezte és hasoníltotta össze, kiemelve a legfontosabb azonosságokat és különbségeket. Einhorn Ágnes a feladatkultúra oldaláról közelítette meg azt a kérdést, hogy miként lehet minél hatékonyabb oktatásra felkészíteni a már aktív és a leendő tanárokat. A szekció opponense, Nahalka István kiemelte az itt és most-jellegű, helyszínhez és adott szituációhoz, személyi állományhoz kötött pedagógiai fejlesztő munka fontosságát.
A Zempléni Múzsa című folyóirat szerkesztősége rendezi meg Sárospatakon a Bodorg-parti beszélgetések című eseménysorozatot. Az első beszélgetés felkért előadója kollégánk, Ugrai János volt, aki Iskolaváros – kihívások és esélyek a múltban és a jelenben című előadásában azt boncolgatta, hogy egy olyan tradicionálisan hátrányos helyzetű térségben, mint a Bodrog környéke, miként maradhatott fenn évszázadokon át a pataki iskolaközpont. Mire alapozódik, miből táplálkozik a pataki szellemiség – és ezek mit üzennek az ismét kulturális romlás fenyegette patakiaknak? Az előadó történeti példákon keresztül azt igyekezett igazolni, hogy Sárospatak mindig is annak köszönhette folytonos szellemi kisugárzását, hogy akár országos viszonylatban is az elsők között karolt fel számos társadalmi feszültséget okozó ügyet (magyar nyelvű oktatás, tehetségmentés, falukutatás stb.) Erre a bátorságra most is szüksége lenne a térségnek – tekintettel az északkelet-magyarországi körzetek rémisztő demográfiai és gazdasági viszonyaira. Az előadást Tóth Tamás (igazgaót, Árpád Vezér Gimnázium) korreferátuma, majd a résztvevők bekapcsolódásával élénk eszmecsere követte.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megbízásából
a Wekerle Sándor Alapkezelő
nyílt pályázatot hirdet
„A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását segítő, modellértékű iskolai és iskolához kapcsolódó innovatív programok támogatására (Iskola-háló)” tárgyában.
A Taní-tani Online nyitott pedagógiai blogban interjút olvashatunk Kovácsné Nagy Emesével a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatójával. A beszélgetés arra keresi a választ, hogy mi a siker titka.
"Ha a pedagógus szakmailag jól képzett, munkáját magas szinten értő, könnyedén tanító, akkor ez a gyerekek viselkedésében, teljesítményében mérhető. Észrevehető eredmény lesz, hogy a gyerek nem fog késni, hiányozni, sőt jobban fog tanulni. Megnyerni egy tantestületet, ezt nevezem sikernek. Nekem az az első. Lehetne azt is mondani, hogy a gyerekek jók, meg jó a tanulmányi eredményük, de az jön magától. A pedagógus a kulcsfigura ebben. Majdnem hogy azt kell mondjam, hogy egy pedagógusközösségnek az átszocializálása számomra a siker."
2011. október 18-án került sor a „Regionális Pedagógiai Kutató- és Szolgáltató Központ kialakítása pedagógusképző intézmények együttműködésére (RPKSZK)” című TÁMOP-projekt záró konferenciájára. A rendezvényen Ádám Anetta és Knausz Imre beszélt a HISZEM-ről, az Útkereső Iskolák programról, illetve konkrétan a Szent Benedek Gimnázium és Szakképző Iskola Miskolci Tagintézménye, valamint a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola együttműködéséről.
A HISZEM vállalt feladatainak részeként fontosnak tartja a szakmai utánpótlás képzését, kinevelését. Ennek jegyében júniusi konferenciánkról I. éves pedagógiai szakos hallgatóink, Bráz Nikolett és Csorba Fanni Ildikó beszámolóját tesszük közzé.
2011. június 29-én került megrendezésre a Hátrány és Iskola Szakmai Műhely (HISZEM) első konferenciája. A HISZEM idén alakult a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Célja, hogy megoldást keressen az oktatásban és a hátrányos helyzetű fiatalok esélyegyenlőségének megteremtésére. A műhely feltett szándéka, hogy összefogja azokat a pedagógusokat és intézményeket, akik készek változtatni módszereiken annak érdekében, hogy egy mindenki számára elérhető és eredményes oktatást biztosítsanak. Első konferenciájukon ennek értelmében arra törekedtek a szervezők, hogy a már kiforrott módszerrel rendelkező mesteriskolák bemutatkozzanak és megoldási lehetőséget villantsanak fel az útkereső intézmények számára.
A XI. Országos Neveléstudományi Konferencián Budapesten külön szimpóziumon mutatkozott be a HISZEM. A Pedagógiai kultúraváltás tantestületi szinten című szekcióban annak lehetőségeit boncolgattuk, hogy miként lehetséges a nehéz helyzetben lévő, a halmozottan hátrányos helyzetű diákok tömegeivel dolgozó iskolák munkáját megsegíteni, s a sikeres, modellértékű kezdeményezések eredményeit az ő viszonyaikra adaptálni. 
A Zempléni Múzsa című folyóirat szerkesztősége rendezi meg Sárospatakon a Bodorg-parti beszélgetések című eseménysorozatot. Az első beszélgetés felkért előadója kollégánk, Ugrai János volt, aki Iskolaváros – kihívások és esélyek a múltban és a jelenben című előadásában azt boncolgatta, hogy egy olyan tradicionálisan hátrányos helyzetű térségben, mint a Bodrog környéke, miként maradhatott fenn évszázadokon át a pataki iskolaközpont. Mire alapozódik, miből táplálkozik a pataki szellemiség – és ezek mit üzennek az ismét kulturális romlás fenyegette patakiaknak? Az előadó történeti példákon keresztül azt igyekezett igazolni, hogy Sárospatak mindig is annak köszönhette folytonos szellemi kisugárzását, hogy akár országos viszonylatban is az elsők között karolt fel számos társadalmi feszültséget okozó ügyet (magyar nyelvű oktatás, tehetségmentés, falukutatás stb.) Erre a bátorságra most is szüksége lenne a térségnek – tekintettel az északkelet-magyarországi körzetek rémisztő demográfiai és gazdasági viszonyaira. Az előadást Tóth Tamás (igazgaót, Árpád Vezér Gimnázium) korreferátuma, majd a résztvevők bekapcsolódásával élénk eszmecsere követte.
A 
